Minden az óvodában kezdődött, igazi ovis szerelem volt az övék, mindent együtt csináltak, szinte elválaszthatatlanak voltak. De az óvodai évek elteltek és az élet más-más iskolába sodorta őket, de Edina sosem feledte az együtt töltött éveket, főleg, hogy egyik legjobb barátnője Melánia, kivel egy óvodába majd ugyanabba az iskolába jártak, nem is hagyta. Sokszor mesélte, emlékeztette barátnőjét a sok csinytevésre és butaságra amit elkövettek, az volt a gondtalan boldogság korszaka számukra. Rudinak nem erőssége a memória, ezért nem igazán emlékezett az óvodában történtekre. Melánia az óvoda után is tartotta a kapcsolatot Rudival, aki Goroszlóra költözött, ahol Meli nénje és unokatestvérei is laktak. Edina az iskolában úgy döntött, hogy első nevét használja ezentúl, igy lett ő Heni. 6 év elteltével Heni és Meli egy versenyre készültek, minek neve ''Röhög az egész osztály'', mindketten izgultak a darab bemutatása miatt. A szünetben Meli elhivta Henit és odamentek egy másik csapathoz, majd Melánia lelkesen  üdvözölte az ott levőket és őket Heninek:                                                                                                                                                                                                                                                                                                                   -Bemutatom nektek Henit. Heni ő Lóri, az uncsim, ő Roli, ő Isti... ő pedig Rudi.                                                     Miután kimondta ezt nevet  Heni csak egy sziá-t tudott mondani, majd Melivel vissza is mentek a saját csapatjukhoz. Heni remegő hangon kérdezte:                                                                                                                                                        
 -Ő... ő? Az a Rudi?                                                                                                                                                                     Melánia bólintott, majd folytatódott a verseny. Heni és Rudi alig vették le a szemüket egymásról, állandóan mosolyogtak egymásra. De a verseny lassan véget ért és mindenki hazament. Heni ezután sokat rágódott, de az idő elteltével egyre kevesebbet gondolt Rudira.                                                                                                            Teltek az évek, a lányok elvégezték a 8-dikat és a vakációt élvezték javában, mikor épp készülődtek az ifjúsági táborba. A szobában beszélgettek a többiekkel az egyik sarokban, még egy másik csapat viccelődött a szoba túloldalán. Egyszer csak Melánia elkiáltotta magát:                                                                                                                                                  - Na Rudi, felismered Henit? vagy mondjam inkább úgy hogy Edina?                                                                     Ekkor ő Heni szemébe nézett és mosolyogva válaszolt, hogy igen, emlékszik. Heni annyira zavarba jött, hogy úgy érezte ketté válik alatta a föld. Ekkor kezdődött minden előről...